A műanyag mindenhol megtalálható, legyen szó óceánról, tengerről, tavakról, kikötőkről, folyókról. Nincs olyan vízzel borított terület az egész bolygón, ahol ne lehetne látni hullámzó vagy épp partra sodródott műanyagot, vagy más szintetikus anyagot.

A szennyező anyag kiterjedését egy nemzetközi csapat vizsgálta 2007 és 2013 között, Marcus Eriksen vezetésével. A 24 expedíció során begyűjtöttek mintákat a Bengáli öbölből, a Földközi tengerből, Ausztrália partjairól, illetve az öt szubtrópusi áramlatból, azaz a Csendes-óceán északi és déli illetve az Észak- Atlanti-, és Dél-Atlanti-óceán, és Indiai-óceán térségéből. A mondhatni globális területet lefedő minták elemzéséből a vizek illetve az élővilág állapotára következtettek.

Az elemzés mellett a vizek felszínén is rengeteg időt töltöttek, és speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközökkel mérték fel, a szintetikus, nem vízbe való anyagok helyzetét, és mennyiségét. A komplex helyzetelemzés szerint jelenleg 5,25 trillió darab műanyag, törmelék, szemét és egyéb anyag van az óceánban, tengerekben, stb. amelyek súlya összesen nagyjából 268,940 tonna.

Elképesztő súlyú szemét úszik az vízen. Az Indiai-óceán terhe a legnehezebb. Ha a Dél-Atlanti-óceán és a Csendes-óceán déli részének lebegőszeméthalmait összeadnánk, akkor válna közelítővé az értéke, az imént említettéhez.

A kutatók a vízien úszó szemetet 4 csoportra osztották, a méretük szerint: kicsi (0,33-1,00 mm átmérőjű), nagy (1,01-4,75 mm), meso (4,76-200 mm), és makro (nagyobb, mint 200 mm). A számításaik szerint vizeket szennyező hulladéksúlyának 75,4%-át a makro míg 11,4%-át a meso, a kicsi és nagy csoportba tartozó szemét összesen 12,8%-át teszi ki. Az utóbbi eredmény meglepő, mert a tudósok nagyobb számot vártak. A hiányzó %-ot az elsüllyedt, halak által megevett, vagy az UV sugárzás során lebomlott műanyagok teszik ki.