A terület módszeres kizsákmányolása, azaz az ezüst kitermelés során, olyan mennyiségű por és mérgező gáz koncentrációt jutattak a légkörbe a spanyol hódítók, hogy beindították az első klímaváltozást. A friss kutatás értelmében az első éghajlatváltozásra utaló jelek ebben a korban indultak el méghozzá a spanyolok által utasított szorgos rabszolga kezek által.

Ugyanakkor egy korábbi időszakról is vannak bizonyítékok, melyek azt mutatják, hogy az emberek által okozott (Quelccaya-gleccser, Peruban) klímaváltozás 240 környékén már beindult.

Dél-Amerikának évszázados bányászati történelme van, így nem meglepő, ha még az ipari forradalom előtt erről a területről indult be a lég-és bolygószennyezés. A probléma beindulásához azok a gázok és vegyületek vezettek, amelyeket bányászathoz használtak, viszont azzal nem foglalkoztak, hogy a munka végeztével semlegessé tegyék. Ezek a kemikáliák szép lassan beszivárogtak a talajba és a levegőbe, ahol beindították a ma már jól ismert folyamatot. A bányásztelepekről a szél akár 800 km-re is elhordhatta a káros anyagokat.

Az 1572-ben a korábbi bányászati módszereket felváltotta az amalgámozás, ami drasztikusan növelte a légkör ólomtartalmát, illetve az új mechanizmus alkalmazásával párhuzamosan, egyre jobban olvadni kezdtek a jéghegyek, állítják a geológusok.

Az 1800-as éveket követően megállíthatatlanná vált a légszennyezés és klímaváltozás, hiszen beindult az ipari forradalom.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát
(A kép forrása: http://www.iflscience.com/)