Napjainkra a közvélemény egyöntetűen azt visszahangozza, hogy a felmelegedésért az emberi tevékenység okolható elsődlegesen. Ezzel szemben Milutyin Milankovity szerb meteorológus kutatását újraértelmező Bacsák György akadémikus azt mondta, hogy a bolygó klímaváltozása normális, természetes működéséből fakad.

Az általa készített kutatás, tanulmány azt mondja ki, hogy a Föld éghajlata 110 000 évente változik. Ez több tényező egymásra hatásakor jön létre. Az egyik indok a Föld napkörüli pályájának állandó változása (110 000 évente), amit a Naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz, a gravitációs terével befolyásol. Emellett a Föld dőlésszöge is egy-három fokot változik a Hold mozgásának köszönhetően (41 000 évente), és ha már csak egyetlen fokot is elmozdul a dőlésszög, akkor az égövek száztíz kilométerrel eltolódnak észak vagy dél irányába, tehát a sarkkör arrébb megy. Ezen felül nem elhanyagolható befolyásoló tényezők a naptevékenységek és a kozmikus térből érkező hatások sem (pl.: a napszél megváltoztatja a Föld mágneses terét, ami ezáltal máshogy reagál a kozmikus sugárzása, így növekedhet a felhőképződés, aminek következtében nehezebben távozik a hő).

E nézet szerint felesleges az emberi közreműködést felelőssé tenni, ezt alátámasztják azok a több száz és millió évre visszamenő tapasztalatokról készült feljegyzések. Ezek közül érdemes kiemelni két hazánkat érintő példát. Az 1300-as években az úgynevezett „Hógolyó Föld” effektus során kisebb jégkorszak következett, amit az 1700-as években felmelegedés követett, melynek köszönhetően hazánkban háromszor lehetett aratni s vetni. Például februárban 20 fokot volt az átlaghőmérséklet.

Hogy mi az igazság? Igazából nem tudni, ez olyan, mint a tyúk és tojás kérdése. Melyik volt előbb?