A milliárdos Elon Musk nevéhez többek közt a SpaceX, a Tesla Motors, a SolarCity vállalkozások köthetők, amelyek már magukban is különlegesnek számítanak. A Tesla Motorst valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. A cég elektromos meghajtású autókat gyárt és élen jár a dologban.

A Space Exploration Technologies vagy röviden SpaceX amerikai űrkutatási vállalat, amelynek központja a kaliforniai Hawthorne-ban található. 2002-ben alapította Musk. A SpaceX fő célja kezdetektől fogva az űrrepülés költségeinek leszorítása, valamint a Mars kolonizációjának lehetővé tétele. A cég fejlesztette ki a Falcon 1 és Falcon 9 rakétákat, valamint a Dragon űrhajót. A SolarCity a napelemekre specializálódott. Olyan rendszereket fejlesztett ki, amelyek lehetővé teszik egy teljes ház, vagy vállalkozás energiaellátását napelemmel. Ilyen például a napelemes cserép.

Elon Musk vállalkozásai korántsem hagyományosak, és gyakran ihletik meg a mások számára kivitelezhetetlennek, és sokkal inkább filmbe illő ötletek. A milliárdos, most az agy-számítógép közvetlen kapcsolatának kialakítását tűzte ki céljául és a Neuralink orvosi kutatóválallattal karöltve dolgoznak a projekten.

Halhatatlanság vagy betegségmentesség?

A kutatás, fejlesztés során Musk és a szakemberek többször is hivatkoznak Iain Banks sci-fi íróra, aki könyveiben gyakorlatilag a halhatatlanságot teremti meg ilyen módon, azaz az agy számítógépre csatlakozásával. Műveiben az agykéreg tartalmát „lementik”, s a személy így feltámad egy „testbe” visszatöltve.

A Tesla atyja azonban nem ezt szeretné elérni, sokkal inkább a betegségeket venné célba, ha a fejlesztés sikeres lenne. A Neuralink a beültetendő elektródákat az epilepszia, a Parkinson-kór, valamint a depresszió kezelésére használná.

A cég munkatársai között tudhatja Vanessa Tolosa-t, a Lawrence Livermore National Laboratory mérnökét, aki az úgynevezett rugalmas elektródák szakértője; Philip Sabest, a Berkeley agykutatóját; Timothy Gardnert, a Bostoni egyetem professzorát, aki pintyek agyába ültetett apró elektródákat a madarak énekének tanulmányozására.

Munkájuk évtizedes, sikeres BCI (brain-computer interfaces) kutatásokra támaszkodhat, amely a gondolkodási folyamatot már nagyrészt „lefordította” kurzormozgásra, rovarok és patkányok irányítására.

Musk az emberi agy részleges interfészének – kapcsolódási felületének – elkészítését négy-öt éven belül látja megvalósíthatónak.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát!