Az Egyesült Államok elnökének döntését, mely szerint az USA kilép a történelmi jelentőségű párizsi klímamegállapodásból sokan elítélik. Noha a lépés nem lehetetleníti el a világ többi országának kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit és a megújuló energiák terjedését, mégis jelentőségteljes. Az éghajlatvédelmi egyezményből való kihátrálás ugyanakkor gazdasági hátrányokat okozhat az Egyesült Államok számára, és Trump ezzel rácáfol a klímaváltozás valódiságára.

Az USA elnöke saját választói akaratával is szembemegy azzal, hogy kilép a klímaegyezményből. Továbbá számos amerikai állam és város is jelezte, hogy jogi úton fog tiltakozni, ha az USA kilép az éghajlatvédelmi megállapodásból.

A párizsi megállapodás sorsát azonban nem pecsételi meg az USA kilépése. A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben.

A világ vezető országai már jelezték, hogy nem torpannak meg az USA pálfordulásának következtében. Az EU, Kína, Kanada és India vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.

Nemcsak a párizsi kötelezettségvállalások hajtják ezeket a folyamatokat. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak a fosszilis energiáknál, míg a klímaváltozás következményei nem várt kiadásokat fognak jelenteni. Az Egyesült Államoknak ezért gazdasági érdeke is lenne, hogy minél hamarabb konkrét intézkedések szülessenek az éghajlatvédelem érdekében.

„Közel 200 ország vállalkozott az éghajlati válság elleni fellépésre Párizsban, egyetlen ország hátrált ki, miközben az összes többi egyre elkötelezettebb a klímavédelem iránt. A klímaváltozás elleni harc nem politikai vagy jogi vita, hanem túlélés kérdése, és morális kötelesség is, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk” – nyilatkozta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klímakampány-felelőse.

Az országok kibocsátásait elemző legfrissebb ENSZ-jelentés szerint 2020-ig komoly kibocsátáscsökkentésekbe kell kezdenünk ahhoz, hogy súlyos katasztrófától mentsük meg az emberiséget. Hazánknak is van erre jócskán lehetősége: épületállományunk például Európában a legpazarlóbbak között van, az energiaigényünk csökkentése egyszerre gazdasági és társadalmi érdek is. Az energiahatékonyság növelése mellett a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és a szélenergia ambiciózus alkalmazásával Magyarország is a progresszív, a kibocsátásaikat gyorsan csökkentő országok csoportjába tartozhatna.