A környezetvédő szervezet közelmúltbeli, Majak környéki mérései továbbá mutatják: az üzem továbbra is súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét. A Greenpeace Magyarország mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy álljon el az orosz hitelből finanszírozni tervezett kockázatos és veszélyes Paks II projekttől, és az új atomerőmű építése helyett a megújuló alapú rendszerek elterjedését támogassa.

A Roszatom által épített finnországi és oroszországi atomerőművek körüli botrányok azt mutatják, megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok – derül ki a most frissített. „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentésből. A finn nukleáris hatóság megállapította: a finn Hanhikivi erőmű terveit a Roszatom nem volt képes megfelelő időben és minőségben szállítani, ami a projekt csúszásához vezetett. Oroszországban a Leningrád II atomerőmű építését számos súlyos baleset kíséri, az építkezésen dolgozók a biztonságos és felelős munkavégzés feltételeinek hiányáról számoltak be (dokumentáció meghamisítása, tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, stb.).

A jelentésben fény derül a Roszatommal való együttműködés további kockázataira is. Törökországban a tengerpartra építendő atomerőmű környezeti engedélyezési eljárását gyorsították fel az orosz elnök látogatásának ürügyén, majd kiderült, hogy a Roszatomnak nincs tapasztalata tengerparti atomerőművek építésében. A bolgár atomerőmű építésénél a Roszatom messze túllépte a beruházás szerződésben vállalt költségeit: mégis, miután Bulgária felbontotta a szerződését a Roszatommal, a cég beperelte a bolgár kormányt, a bíróság pedig 620 millió euró kártérítést ítélt meg az orosz vállalat számára.

A Roszatom-projektek finanszírozása is bizonytalanná vált. Miután 2017-re mintegy 40 milliárd euróra nőtt az orosz állami költségvetés várható hiánya, az orosz állam által finanszírozott Roszatom igazgatója bejelentette, hogy 2020-ban megszűnik a cég állami támogatása.

A Greenpeace friss, az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében vett mérési eredményéből emellett kiderül: a Roszatom nem gondoskodik megfelelően a cég által okozott szennyezések felszámolásáról sem. A világtörténelem harmadik legsúlyosabb atomkatasztrófájának, a Majak balesetének 60. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott jelentés arról tanúskodik: több településen továbbra is szennyezett területeken élnek emberek, az évtizedek alatt a balesetekből és az üzemi kibocsátásokból származó károk felszámolása nem halad, és valószínűsíthető, hogy az üzem továbbra is bocsát ki radioaktív szennyezést a környezetbe.

„A Roszatom atomerőmű projektjei és a majaki katasztrófa helyszínén vett minták azt mutatják, hogy a cég felelőtlenül működik, a Roszatommal való együttműködés pénzügyi, biztonság és környezeti szempontból is rendkívül kockázatos. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy ne kockáztassa a magyar emberek jövőjét egy új atomerőmű-projekttel, hanem változtasson energiapolitikáján, és tegyen meg mindent a tiszta, biztonságos és olcsóbb megújuló energiaforrások hazai elterjedéséért” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.