A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben segít Távol-Keleten a magyar akác, amely jó talajmegkötési képessége mellett a magas fűtőértéke, a bútor- és faipari hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában.

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) közleménye szerint az akác értékes felhasználási lehetőségeire a dél-koreai és kelet-kínai szakemberek is felfigyeltek, akik a magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiájának korszerűsítésére. Novemberben zárul le a második szakasza a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett.

A közlemény idézi Rédei Károlyt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorát, az MKSZN tudományos tanácsadóját, aki kiemelte, hogy már hat éve dolgoznak a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú dél-koreai hasznosításán. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeikkel vesznek részt, de kísérleti célra is juttatnak ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítik, és közreműködnek a referencia erdősítések létrehozásában is - tette hozzá.

Az MKSZN ismertette: az Észak-Amerikában őshonos akác Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került Magyarországra, a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja, faanyagának körülbelül 50 százalékát tűzifaként hasznosítják, de sokrétű ipari célú hasznosítása mellett méhészeti jelentősége is van.

Ezzel szemben Ázsiában az akácot talajmegkötő tulajdonsága miatt honosították meg, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát takarmányozásra is használták - közölték.