A jelentésben leírják, utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt volt ilyen magas a légköri szén-dioxid-koncentráció, amikor a bolygó felszínének átlaghőmérséklete 3 Celsius-fokkal volt melegebb, a globális tengerszint pedig 20 méterrel volt magasabb a mostaninál. A Greenhouse Gas Bulletin  dokumentum szerint a 2015-ben mért 400 ppm-es (milliomod térfogatrész) értékről 2016-ban 403,3 ppm-re nőtt a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja.

Az ENSZ meteorológiai szervezete szerint ez 50 százalékkal gyorsabb növekedési ráta az elmúlt évtized átlagához képest, aminek folytán a légköri szén-dioxid-koncentráció immár 45 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti értéket és egyre messzebb kerül a jégkorszakok és melegebb periódusok természetes váltakozásaira jellemző 180-280 ppm-es intervallumtól.

“A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket” – fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

A 2015 decemberében tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A mostani eredmények még inkább időszerűvé teszik az ENSZ november 6. és 17. között a németországi Bonnban megrendezendő klímakonferenciáját, amelynek résztvevői a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket dolgozzák ki.

A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Niño jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében. Az El Niño  szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

A szakemberek úgy vélik, hogy a bolygón sosem növekedett még olyan gyors ütemben a szén-dioxid légköri koncentrációja, mint az elmúlt évtizedekben, vagyis nagyjából százszor gyorsabb a növekedés üteme, mint az utolsó jégkorszak után volt.

A tudósokat az Antarktiszról származó jégmagokban lévő levegőbuborékok összetétele segíti a prehisztorikus légköri szén-dioxid-koncentráció meghatározásában, és az üledékekben talált fosszíliák, valamint vegyi anyagok elemzése révén még messzebbre vissza tudnak tekinteni az időben.

A szén-dioxid légköri koncentrációja utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a 400 ppm-es értéket. “Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, és a grönlandi, valamint a nyugat-antarktiszi jégtakarók elolvadtak, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet” – írta jelentésében a WMO.

A két másik legfőbb üvegházhatású gáz, a metán és a kéjgáz légköri koncentrációja is rekord értéket mutatott tavaly, de a növekedés üteme elmarad a szén-dioxidétól.