Rénszarvas tetemekkel került felszínre a lépfene

Szibéria jege az elmúlt évszázadokban mindent magába zárt, de az utóbbi években egyre több furcsa tárgy és maradvány olvad ki belőle a globális felmelegedés miatt. Pár hónapja kisebb riadalmat keltett az, amikor 75 éve lépfenében elhullott rénszarvas tetemek kerültek elő. A váratlan esemény sajnos emberáldozattal is járt. Huszonhárman fertőződtek meg a kórral, közülük egy személy elhalálozott. Szerencsére a  Jamal-félsziget, ahol az eset történt majdnem lakatlan, zömében nomád rénszarvas tenyésztők élnek itt, így nem volt esélye annak, hogy a lépfene tovább terjedjen.

Az orosz tudósok arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben az állandóan fagyott talaj, az úgynevezett permafroszt tovább olvad, akkor hasonló esetek előfordulhatnak a jövőben, és régen feledésbe merült jégkorszaki betegségek bacilusai és vírusai is felüthetik a fejüket.

Harmincezer éves óriásvírust is rejtett a jég

Óriásvírusok is felszabadulhatnak, de ezek jelen tudásunk szerint ezek nem veszélyesek az emberre, csak az amőbákra. Az elmúlt években több óriásvírus is előkerült a szibériai jég alól, ezeket most kutatók tanulmányozzák. Egy éve jelentették be francia kutatók, hogy az egyik ilyen mintegy harmincezer éves óriásvírust felkívánják ébreszteni, és alá kívánják vetni egy sorvizsgálatnak.

A felszabaduló káros gázok és a higany is fejtörést is okozhat a jövőben

Az olvadás gázok felszabadulásával is járhat, például széndioxid és metán kiszabadulásával. Két évvel ezelőtt óriási krátereket vettek észre a földben, ezek némelyike legalább hetven méter mély és harminc méter széles volt. A feltételezések szerint a mélyedések a feltörő metán okozhatta, amely a permafrosztban rekedt meg.

Nemrégiben pedig ijesztő következtetésre jutottak amerikai földrajztudósok. méréseik alapján rájöttek arra, hogy az északi sarkkörön túli földterületek állandóan fagyott talaja kétszer annyi higanyt tartalmaz, mint a Földünk többi részén található higanylelőhelyek összessége. Mivel a klímaváltozás következtében egyre melegednek ezek a területek, félő, hogy a fagyott talajból előkerülő higany belefolyik majd a tengerekbe, és maradandó károkat okoz így az élővilágnak.

A kutatók 2004 és 2012 között tizenhárom helyen vettek mintát az Alaszkai permafrosztból, olyan helyekről, amik az egész északi félteke állandóan fagyott talajú területeit jól reprezentálják. Az ezt követően készített becslések szerint a talajban mintegy 800 millió kilogrammnyi nehézfém halmozódott fel.

A fagyott, jeges talajba egyébként a légkör higanygőz tartalma került bele bele, amelyet a szerves anyagok megkötöttek, és az évmilliók alatt a gőzből fémlerakódás vált. A higany könnyen kiolvad a talajból, folyékony fémmé válva gyorsan képes az élő vizekbe beszivárogni.

mindez azért veszélyes, mert a vízben az ott tanyázó mikrobák dimetil-higannyá, az egyik legerősebb ismert idegméreggé képesek alakítani. Ez nemcsak a tengeri halakat fogyasztó emberre veszélyes, hanem végig az egész táplálékláncon károkat tud okozni. Az idegméreg mozgási zavarokat, születési rendellenességeket okoz mind a mérgezést elszenvedő élőlényekben, mind az utódaikban.

Mindezek mellett a folyékony higany folyamatosan párolog, így a világ bármely pontjára képes eljutni a légkörbe jutva. A tudósok minél hamarabb szeretnék lemodellezni, hogy a melegedéssel  felszabaduló higany miként terjed. mindez azért fontos, mert az Egyenlítőtől északra lévő földterületek több mint 20 százaléka permafroszt, így ez a térség fokozottan ki van téve a higanyfertőzés veszélyeinek.