Kezdeti fázisban jár még csak a kimérák létrehozása

A Stanford Egyetem kutatói emberi őssejteket juttattak juhembriókba, így olyan hibridlényt hoztak létre, amelynek több mint 99 százaléka juh, de van benne egyszázaléknyi emberi összetevő is – minderről a National Geographic portál számolt be. Az embriókat azonban huszonnyolc napos korukban elpusztították. Ugyanennek a csoportnak néhány tagja növesztett korábban sikerrel emberi sejteket korai stádiumú disznóembriókban laboratóriumban körülmények között. Az így létrehozott lényeket fajok közötti kiméraként emlegették. Hiro Nakauchi, a Stanford Egyetem sejtbiológusa elmondta, hogy az emberi sejtek részvétele nagyon csekély. Tízezer birkasejtre jut megközelítőleg egy emberi sejt.

A kísérletek célja az átültethető szervek létrehozása

Amennyiben a kísérletek beváltanák a hozzájuk fűzött reményeket, akkor alaposan lecsökkenhetne azok száma, akik szervátültetésre várnak. Egy nemrégiben kiadott jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államokban minden órában hat ember kerül fel a nemzeti várólistára, azonban naponta ez a lista huszonkét fővel csökken is, ugyanis a várakozás ideje alatt sokak szervezete elveszíti a harcot a különböző betegségekkel szemben az egészséges szervek hiányában.

A tudományos portál cikkéből az is kiderül, hogy az Egyesült Államokban mintegy 100 ezren szorulnának rá szívátültetésre, azonban olyan kevés a rendelkezésre álló, átültethető szív, hogy éves szinten alig kétezer műtét tudnak csak végrehajtani szerte az államokban. A szervhiány mellett az is égető problémát jelent az egész világon, hogy a legjobban illeszkedő szervek – kivéve, ha egypetéjű ikerpár a donor – még napjainkban sem tartanak ki túl soká, mert az immunrendszer állandóan támadja őket az idő folyamán. Sőt, az sem ritka, hogy a szervezet idegen testként kezeli a beültetett szervet, és kilöki magából akár heteken belül.

Az ember és állat közötti fajok révén előállított szervek orvosolhatják a donorkérdést

Bár az orvostudomány még csak az út legelején jár, de a fajok közötti kimérák által létrehozott szervek a megfelelő eredményeket követően kielégíthetik a transzplantátumok iránt megnövekedett keresletet. Ilyen lehet mondjuk a juhból vagy disznóból származó hibridizált hasnyálmirigy. Ahhoz, hogy a szervátültetés sikeres legyen, a kutatók úgy vélik, hogy az embriósejtek legalább egy százalékának kell emberi sejteknek lenniük. Ez azt is jelenti, hogy a mostani birka-ember hibrid még alkalmatlan lenne ilyen célra.

Sertésekkel is folytatnak kísérleteket

Luhan Yang és cége, az eGenesis jelenleg azt kutatja, hogy miként lehet úgy módosítani a sertések génjeit, hogy azokat biztonságosan át lehessen ültetni emberekbe. Amennyiben az ő kutatásai is eredménnyel járnának a világon jelen lévő donorhiány ugyancsak lecsökkenne, és ez által az illegális szervkereskedelmet is vissza lehetne szorítani.

Yangnak és csoportjának azért is esett a disznókra vélhetően a választása, mivel a szívtranszplantációkhoz korábban is gyakran használtak sertésektől származó szöveteket, és egyes DNS-technológiák bevezetése előtt gyakran ezekből nyerték a mesterséges inzulint is. A kimérák abban is segíthetnek, hogy a páciensek szervezete magától tudjon inzulint termelni a jövőben.

Etikai kérdéseket is felvetnek ezek a kutatások

Az emberi sejtek arányának növelése azonban elkerülhetetlenül egyre súlyosabb etikai kérdéseket vet fel. Egyrészt megoldatlan a szervdonorok kérdése, naponta halnak meg amiatt emberek szerte a világon azért mert nincs elegendő. Másrészt felvetődik a kérdés, hogy szabad-e ilyen kimérákat létrehozni „pusztán” szervek növesztésének céljára.