Csupán tízszázaléknyi vizesélőhely maradt mára fent

Árnyékban pihenő emberek, ringatózó vitorlás, kapásra váró horgászok. Csak néhány kedves életkép az ember és a víz harmonikus kapcsolatáról. A kérdés, hogy meddig tekinthetjük mindezt természetesnek, mivel az utóbbi időben sajnos a Föld vizesélőhelyeinek a száma drasztikusan lecsökkent.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója elmondta, hogy 1972 és 2012 között a vízhez kötődő állatfajok állománya több mint 80 százalékban csökkent, míg az élőhelyek 87 százalékban. Ez azt jelenti, hogy bő tízszázaléknyi vizes élőhely maradt abból, ami korábban létezett.

Bár csekély a kiterjedésük, mégis fajokban gazdagok ezek a területek

A vizesélőhelyek átmenetet képeznek a szárazföldi és folyóvízi vagy tengeri élőhelyek között. Lehetnek folyóvizek és tavak partján lévő, állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, de a vízfolyásoktól és tavaktól távoli, mocsaras és ingoványos területeket is idesoroljuk.

Hazánkban számos formában fellelhetők a lápok, mocsarak, a folyók ártéri élőhelyei, a sekély és a szikes tavak is idetartoznak. Az az érdekes, hogy ahhoz képest, hogy a kiterjedésűk csekély, az összes földi élőhelynek az egy százaléka vizesélőhely, ehhez képest a fajkészletnek mintegy tíz százaléka ideköthető.

A társadalmak fejlődése is hozzájárult az eltűnésükhöz

Az ökoszisztéma szempontjából aggasztó rendkívüli mértékű pusztulásuk, amelynek több okát is ismerik a szakemberek. Ezek eléggé szerteágazók – mondta el Sipos Katalin. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb talán az, hogy az emberiség és a társadalmak el kezdtek fejlődni.

Városokat építettek, infrastruktúrát hoztak létre, így a víznek egyre kevesebb hely maradt. A lecsapolások, a folyószabályozások mind-mind beszűkítették az édesvízi élőhelyeknek a kiterjedését. Jellemző, hogy a folyó mellől leszakított árterekből szántóföldek, települések vagy utak lettek. Tehát teljes egészében átalakítottuk ezeket.

A problémának nemcsak nemzetközi, hanem hazai vonatkozásai is vannak. A vizesélőhelyekhez köthető madarak közül például már nem fészkel nálunk a pelikán, és a daru sem, pedig korábban Magyarországon költőmadaraknak számítottak.

A 21. században sem tudunk a vizesélőhelyek nélkül boldogulni

Bogyó Dávid, a WWF hazai szervezetének vizesélőhely-védelmi projektvezetője szerint a vizes élőhelyek Magyarországon ma nemcsak azért fontosak, mert viszonylag ritkává váltak, és számos védett fajoknak adnak otthont, hanem egy általános cél is övezi őket: még hozzá az, hogy ezeket a természeti értékeket megőrizzük az utókor számára. S be kell az emberiségnek látnia minél hamarabb, hogy 21. században vizesélőhelyek nélkül nem fogunk tudni boldogulni.

A projektvezető elmondta, hogy a vizeshelyeknek van még egy rendkívül fontos funkciója, még hozzá az, hogy a rajtuk áthaladó vizek révén,az ott található életközösségek, így például a növényzet révén, illetve a vizek különböző irányú mozgása, kavicson és talajon való átszűrődése révén szerves és szervetlen szennyeződéseket képesek megszűrni, így a világ valamennyi pontján ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak ezek az élőhelyek.

A szakértők úgy tartják, hogy a vizesélőhelyek hiánya megnöveli a környezet sérülékenységét a szélsőséges természeti hatásokkal szemben, ugyanis ezek egyfajta a víz többletet eloszlatva egyenletesen továbbítják, a vízhiányt pedig vízkészletükkel enyhítik. Így például ahová nem ér el a folyók vize, ott például egyre nagyobb gondot okozhat a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, és az aszály.

Mintegy 250 ezer hektárnyi magyar terület szerepel a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek jegyzékében

Magyarország 1979-ben csatlakozott a ramsari egyezményhez, amely a nemzetközi jelentőségű vízi ökoszisztémákról, ezen belül elsősorban a vízi madarak élőhelyeinek megőrzéséről szól. A csatlakozás óta hazánk huszonkilenc vize élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek jegyzékébe. Ezek kiterjedése meghaladja a 243 ezer hektárt.

Sokkal kellemesebb számunkra is a pihenés a vizek mellett

A WWF Magyarország igazgatója arról is beszélt, hogy azt vizek mellé elvonulva sokkal kellemesebben érezzük mi is magunkat, jobbá válik a környezetünk. Így a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, hogy milyen mikroklíma stabilizáló hatása van a vizesélőhelyeknek.