A Hawaii Egyetem szakemberei a műanyag palackoktól és műanyag zacskóktól kezdve az ipari csomagolóanyagokon át az élelmiszerek csomagolására használt műanyagig mindent teszteltek tanulmányukban. A legerőteljesebb kibocsátó a polietilén, amelyet a műanyag zacskók készítéséhez használnak, és ez a legnagyobb mennyiségben előállított és hulladékba kerülő, mesterségesen előállított polimer a világon – írták a kutatók, akik még nem számolták ki, mekkora mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a bomló műanyagok.

Minél hamarabb csökkenteni kellene a műanyagok előállítását

Pedig szükség lenne ennek megállapítására, mivel bolygónkon több mint nyolcmilliárd tonna műanyag szemét van, amelyek többsége nem újrahasznosítható, és becslések szerint a következő két évtizedben megduplázódik a műanyagok előállítása – hangsúlyozta David Karl, a PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. Az üvegházhatású gázkibocsátás problémáját addig nem lehet megoldani, amíg minden egyes összetevőjét nem határozzák meg pontosan – emelte ki Jonathan Nichols, a New York-i Columbia Egyetem kutatója.

Sarah-Jeanne Royer, a tanulmány vezető szerzője elmondta: figyelembe véve azt, hogy milyen hatalmas mennyiségű műanyagot mos a víz a tengerpartokra, továbbá a környezetünkben lévő műanyag mennyiségét, tanulmányuk eredményei további bizonyítékul szolgának ahhoz, hogy már a forrásánál le kell állítani a műanyag, különösen az egyszer használatos műanyag gyártását.

Az egészségünkre is ártalmas lehet a műanyaghulladék

Korábbi kutatások szerint 1950 óta több mint kilenc milliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, többségük szeméttárolókba került vagy a környezet szennyezi. A kutatók már többször kimutatták a műanyaggyártáshoz használt vegyületek, köztük a biszfenol egészségkárosító hatását. Egy márciusi kutatás során pedig kiderült, hogy a Csendes-óceánon úszó szemétfolt a korábban feltételezettnél 16-szor több műanyaghulladékot tartalmaz, ami jelentős veszélyt jelent a táplálkozási láncra.