A húsfogyasztás mértéke rendkívüli mértékben emelkedik, aminek legfőbb oka a világ népességének növekedése. Ezt a fokozódó igényt a jövőben nem lehet kiszolgálni a magas környezeti terhelés miatt – fogalmazott a hirado.hu-nak Meleg Sándor dietetikus.

Egy kiló marhahús előállításához, óvatos becslések szerint is, 15 ezer liter vízre van szükség, beleértve a takarmány öntözését és az állat által elfogyasztott ivóvizet. Egy kilogramm zöldség és gyümölcs vízigénye ezzel szemben mindössze 300, illetve 900 liter. Egy kilogramm marhahús előállításakor 27,1 kilogramm szén-dioxid kerül a légkörbe, de a sajt előállítása is előkelő helyet foglal el ezen a negatív skálán, a kilónkénti 13,5 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással – ismertette az adatokat a szakértő.

Vegánhús vagy hús a laborból

A világ két leggyorsabban növekvő és egyben legnépesebb országában Indiában és Kínában rohamtempóban növekszik a húsfogyasztás a középosztály felemelkedésével. Erre válaszul születtek alternatív megoldások, hogy azok igényét is kielégítsék, akik nem akarnak lemondani a húsfogyasztásról.

Amikor az úgynevezett műhúsokról beszélünk, akkor kétfajta termékkategóriára gondolunk. Az egyik esetben állati sejtekből állítanak elő nagy mennyiségben húst laboratóriumi körülmények között. A média sokszor műhúsként hivatkozik erre, ám ezek a termékek állati sejtekből készített valódi hústermékek, és teljes értékű húsélményt adnak – fogalmazott a dietetikus.

A másik lehetőség, hogy a húst növényi tápanyagokkal helyettesítik. Ez rendszerint szója vagy gabona, de az egyik népszerű amerikai gyártó termékének fő összetevője a zöldborsófehérje. Ebben az esetben a húsíz élményéért felelős fehérjét genetikailag módosított élesztővel állítják elő, majd ezt keverik bele a növényi alapanyagba és egy húsízű növényi fehérjekészítményt nyernek ki belőle.

A fogyasztási szokások határozzak meg, hogy melyik milyen ütemben terjed majd el – mondta Meleg Sándor.

Mindkét termékcsoport esetén igaz, hogy környezet terhelése töredéke a hagyományos állattartás során előállított húsénak.
A laboratóriumban előállított, biotechnológiai eljárással, valamint növényi gabonából készült hús víz- és energiaigénye 70-90 százalékkal kisebb a jelenleginél. A tömeggyártással az árak is csökkenhetnek.

A dietetikus elmondta, hogy a fogyasztók szempontjából fontos, hogy az élvezeti érték megegyezzen a húséval, és mindkét termékkategória képes ezt biztosítani.

Az állati szövetből kitenyésztett húsnak természetes hús íze van, de a növényalapúaknak is, mert géntechnológiával pont azt a fehérjét állítják elő, ami a hús ízéért felelős.

Amerikában már hódít az új trend

Az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában tucatnyi gyártó óriási pénzeket ölt a technológia kifejlesztésébe, amely alapvetően megváltoztathatja fogyasztási szokásinkat a jövőben.

Az Egyesült Államokban az éves fejenkénti húsfogyasztás eléri a 120 kilót, és ennek nagy része vörös hús, így kézenfekvő, hogy a cégek ennek kiváltása mellett tették le a voksukat.