A méhek jelentőségét jól mutatja, hogy 1,4 milliárd állás, a mezőgazdasági munkahelyek háromnegyede függ a növények beporzásától. Összesen száz növényfaj biztosítja az emberiség 90 százalékának élelmezését, és ebből a száz fajból 70-et a méhek poroznak be.

A parazita atkák, a növényvédő szerek és a klímaváltozás hatására azonban a felmérések szerint 2019 és 2020 között az Egyesült Államok méhcsaládjainak 44 százaléka pusztult el, ami a második legnagyobb veszteség volt a vizsgálat 2010-es kezdete óta. A BBC News arról készített összefoglalót, hogy milyen új technológiai megoldások segíthetik a méhek megmentését, és a méhészet hatékonyabbá tételét.

Az amerikai Best Bees kaptárokat telepít házak és kereskedelmi ingatlanok tetejére és kertjeibe. A cég a telepített méhek állapotát fejlett számítógépes szoftverekkel követi nyomon, az adatokat pedig kutatókkal osztják meg, hogy jobban megérthessék a rovarok helyzetét. Főleg arra kíváncsiak, hogy a sikeres méhcsaládok mit csinálnak jobban, mint a többiek. A működésüket a házak tulajai és a cégek fizetik, a Best Bees pedig még a mézet is összegyűjti az ingatlanok tulajdonosainak.

Mivel a globális mézpiac becsült értéke 2020-ban 9,2 milliárd dollár volt, ezért meglehetősen nagy gazdasági jelentősége is van az ilyen fejlesztéseknek.

A méhészetben szintén élenjáró cég az ír ApisProtect, ami kaptáron belüli vezeték nélküli érzékelőket gyárt. A hőmérséklet, a páratartalom és a hangok adatait is gyűjtik, sőt még azt is, hogy milyen sebességgel repülnek ki a méhek a kaptárokból. A nyers adatokat pedig gépi tanulási módszerekkel alakítják használható információkká. Például meghatározzák, hogy a kaptár populációja növekszik, vagy csökken.

A cég képviselői szerint ezek a módszerek nagy újdonságot jelentenek a méhészetben, mert korábban a méhészeknek kézzel kellett ellenőriznie a kaptárokat. Az Egyesült Államokban léteznek olyan méhészetek, ahol több mint 90 ezer kaptárral dolgoznak, ezeken a helyeken különösen nagy jelentősége lehet az ilyen újításoknak.

Általában csak a kaptárok 20 százaléka igényel beavatkozást, de a méhészek érzékelők hiányában nem tudják, hogy melyek ezek, ezért az összes kaptárt megnézik, ami felesleges munkát jelent.

Egy izraeli cég még tovább csökkentené az emberi beavatkozások szükségességét. Ők egy nagy, napenergiával működő dobozt alkottak meg, amiben 24 különálló kaptár fér el. Ezek a tárolók automatikusan működhetnek, és kamerákkal, érzékelőkkel vannak ellátva. Még robot karokat is tartalmaznak, amik segíthetnek a kártevők elleni védekezésben, és a méz összegyűjtésében is.

A méhészeknek egyedül azt kell biztosítania, hogy a kaptárok olyan helyen legyenek, ahol a méhek hozzájutnak a táplálékukhoz és a vízhez, valamint csak el kell hozniuk a gépek által összegyűjtött mézet.

Egy kaptárban akár 100 ezer méh is élhet, ami rengeteg elemezni való adatot is jelent, ezért fontosak az ilyen mesterséges intelligencián alapuló megoldások, amik rövid időn belül képesek reagálni a felmerülő problémákra.

Bár még a jövő zenéje, és igazán futurisztikusnak tűnik, de végezetül érdemes azt is megemlíteni, hogy már olyan apró robotokon is dolgoznak Európában, amik képesek lennének befolyásolni a méhek viselkedését a mozgásukkal, például segítenének nekik megtalálni a legjobb nektárforrásokat.