Mi a táplálékallergia?

Ismétlődő, a tápláléktól nem várt tüneteket okozó kóros immunreakció, amely változatos, általános tünetei azonnal, vagy 24-48 órán belül jelentkeznek.

Mi a táplálékintolerancia?

A táplálékallergiához hasonlóan ismétlődő, nem várt tünetek, de nincs immunreakció a hátterében. Sokféle táplálék okozta tünetegyüttest illetnek ezzel a kifejezéssel, közéjük soroljuk például a laktózérzékenységet is, amely a tejcukrot lebontó enzim (laktáz) hiányának következménye.

A táplálékallergiák és táplálékintoleranciák előfordulási gyakorisága a felnőtt lakosság körében 1-2% körüli Európában. A táplálékallergiának, -intoleranciának nincsenek jellemző tünetei. A jelentkező tünetek számtalan betegség jelei lehetnek, így kizárólag orvosi diagnózis állapíthatja meg, hogy valóban allergiáról vagy intoleranciáról van-e szó, vagy egyéb betegségről - írja az MDOSZ. 

A táplálékallergia és -intolerancia kezelése a kiváltó tényező, az allergén kiiktatása az étrendből. Tehát a tünetet okozó összetevőt kell elkerülni az étkezések alkalmával. Ezt évekig, akár egy életen keresztül kell betartani, ami a táplálékallergiások életét és életminőségét befolyásolja. A 2014. december 13-ával hatályba lépett, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet módosította az allergének jelölését az előre csomagolt élelmiszerek címkéin. Ez a rendelet 14 allergiát és intoleranciát okozó anyagot nevez meg (köztük a laktózt is), mely esetben a fogyasztó tájékoztatása kötelező, azonban nem szabályoz semmilyen formai követelményt annak vonatkozásában, hogy a jelölést milyen szövegkörnyezetben, megfogalmazásban, kifejezéssel lehet feltüntetni az élelmiszercímkén.

A változatos élelmiszer allergénjelölés, valamint az élelmiszerek bővülő köre és változó összetétele akadályokat állít a táplálékallergiás elé. A laikus fogyasztók az élelmiszer jelölési nomenklatúrát, szövegezést sok esetben nehezen értik. (pl. mi a lupin, vagy a kazein, hogyan kerül puhatestű a felvágottba, stb…). 

Számos nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy a táplálékallergiás reakciók többsége étteremben fogyasztott ételtől, és egyéb, nem előrecsomagolt élelmiszeripari termékektől fordul elő. Éppen ezért az allergéntájékoztatást kiszélesítették mind EU, mind nemzeti szinten. 

Éttermi huzavona?

Eszerint a közétkeztetésben az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés számított energia-, fehérje, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát egy adagra vonatkoztatva, és a 14 allergént. A vendéglátó egységekben kötelező kiírni a vendéglátónak, hogy hol juthat a megfelelő információhoz, tájékoztatáshoz a vevő. A vendéget minden esetben a vásárlás, rendelés előtt kell tudni tájékoztatni az allergén-információkról.

Az élelmiszerekkel és ételekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatásnak rendelkezésre kell állnia, és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Az allergéntájékoztatást feltűnő helyen kell megjeleníteni úgy, hogy könnyen látható, jól olvasható, és adott esetben letörölhetetlen legyen. Az allergéntájékoztatás nem kizárólag az élelmiszer címkén történhet, hanem előfordul külön tájékoztató füzetben, polcon, konzolon, pulton, étteremben elhelyezett táblán vagy a gyártó cég, étterem honlapján. Ezek előnye, hogy az érintettek külön kérés nélkül is könnyen hozzájuthatnak az őket érdeklő információhoz. 

A kötvetkező cikkben a gluténmentes életmóddal foglalkozunk bővebben, az Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének útmutatásával.