Egy kimutatás szerint manapság egy európai átlagember nagyjából 500 kalóriával fogyaszt többet, mint 40 évvel ezelőtt, és több mint öt óra ülő foglalkozást végez. Az elhízás ugyanakkor hazánk mellett a világ számos országát érinti – jelentette ki Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának munkatársa az M1 Summa című műsorában.

Mint mondta, az elhízás egyértelműen egy népbetegség. 1975 óta, vagyis az elmúlt csaknem 40 évben megtriplázódott az elhízottak száma a világban. Jelenleg körülbelül kétmilliárd ember él túlsúllyal, amely a 18 év felettiek közel 40 százaléka. Túlsúlyosnak akkor számít valaki, ha testtömegindexe 25 felett van, elhízottnak pedig akkor, ha 30 fölött. Magyarországon a túlsúly és az elhízás együttesen a társadalom több mint 60 százalékát érinti, aminek az egyik legfőbb oka az inaktivitás – mondta el Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Sokan nem végeznek fizikai aktivitást

Közölte, az európai felnőtt lakosság 42 százaléka inaktív. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a gyermekek és a fiatalok 83 százaléka nem végez annyi fizikai aktivitást, amennyi az életkorához szükséges volna. Hangsúlyozta, a gyermekkor különösen aggasztó, hiszen várhatóan a túlsúlyos gyermekekből elhízott felnőttek lesznek. Napjainkban minden negyedik vagy ötödik gyermek túlsúlyos, amely már magas aránynak minősül – fűzte hozzá.

Halmy Eszter szerint ugyanakkor kedvező, hogy míg a 2000-es években évi 1,1 százalékkal nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya hazánkban, addig 2010 óta ez a trend megállt. A pozitív fordulat ellenére az OECD adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok, Új-Zéland, Mexikó és Chile után Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya.

Különböző módszertanokkal mérik az adatokat

Érdemes azonban óvatosan bánni ezekkel a listákkal. Az elhízás és a túlsúly arányát ugyanis különböző módszertanok segítségével közelítik meg egyes országok. Vannak államok, ahol a lakosság saját bevallása alapján határozzák meg a túlsúly mértékét, de több helyen már konkrét méréseket végeznek az adatok pontosabb meghatározása végett. Joó Tamás megjegyezte, az utóbbi módszert alkalmazó országok közé sorolható Magyarország is.

Érdekesség, hogy Luxemburgban és Portugáliában például mindkét módszertannal jelentik az adatokat. A két módszertan között pedig sokszor 20–30 százalékos eltérés is megfigyelhető. Szakértők szerint az elhízás szoros összefüggésben van több krónikus betegség kialakulásával. Egy kimutatás szerint Európában a II. típusú cukorbetegség 80 százalékáért, a magas vérnyomás 55 százalékáért, míg az ischaemiás szívbetegségek 35 százalékáért felelnek a pluszkilók. Az elhízás következtében kialakult betegségek pedig több 10 milliárdos többletterhet rónak az államháztartásra – hívta fel a figyelmet Halmy Eszter.

Elmondta, Magyarországon már viszonylag korán elkezdtek ezekkel az adatokkal számolni. A 90-es évek végén ez az összeg – amely a többletköltségeit jelenti az egészségügyi kasszának –, gyakorlatilag a fogászati kassza összegével volt azonos. A legutolsó, konkrét adatokra épülő számítás szerint azonban 207 milliárdra tehető az a többletköltség, amely az elhízás és az elhízásból adódó betegségek rovására írható – jegyezte meg.

Fontos a megelőzés

Halmy Eszter szerint fontos a megelőzés, különösen gyermekkorban, illetve az enyhe túlsúly állapotában. A gyermekek egészségmegőrzését szolgálja a többi közt a mindennapos testnevelés bevezetése is.

Joó Tamás emellett több olyan kormányzati intézkedést is kiemelt, amelyet a társadalom egészségének javítása érdekében hoztak. Magyarország – a korábbi komplex táplálkozás-egészségügyi intézkedéscsomagjának köszönhetően – Mexikó, Nagy-Britannia és a Fülöp-szigetek mellett az egyik zászlóshajója az egészségtelen táplálkozás elleni küzdelemnek. A szakértő példaként említette a 2013-as transzzsírsav-szabályozást, a 2014-es közétkeztetési rendeletet, vagy a táplálkozás-egészségügyi intézkedések hungarikumának számító népegészségügyi termékadó bevezetését.

Csökkentették a káros összetevők mennyiségét

A népegészségügyi termékadót 2011-ben vezette be a kormány azzal a céllal, hogy az egészségi kockázatot jelentő termékek fogyasztását visszaszorítsa. A bevezetést követően a gyártók közel 40 százaléka eltávolította vagy csökkentette a káros összetevők mennyiségét, a lakosság pedig mérsékelte ezeknek a termékeknek a fogyasztását.

A NETA bevezetése óta összesen közel 200 milliárd forintos többletbevételt hozott az egészségügyi ágazatnak. Szakértők azt javasolják, hogy a köznyelvben „chipsadóként” elterjedt közterhet új termékkategóriákra is terjessze ki a kormány, emellett pedig vezessen be célzott ártámogatást az egészséges élelmiszerekre.