Azon túl, hogy lámákban található, különlegességét az adja, hogy az egereken tesztelt molekula, hatásosnak bizonyult. De kezdjük az elején.

600 000+

Noha a vírusok már közel sem jelentenek halálhullámot világszerte, azért éves szinten, világszerte közel 700 000 ember fertőződik meg annak valamely válfajával. Az influenza elleni oltások persze nagyban hozzájárulnak, hogy ez a szám ne növekedjen, viszont ezek a készítmények csupán 60-70 százalékos védelmet nyújtanak a megbetegedéssel szemben.

Ami a jelenlegi időjárást illeti, ez nem kedvez az influenzavírusok szaporodásának, így valószínűleg később indul majd a járvány. Az előző évek tapasztalatai szerint decemberben már lesznek megbetegedések, a járvány általában januárban kezdődik, és időjárástól függően elhúzódhat márciusig vagy áprilisig is.

Azonban, egy új vírustörzs ellen aligha lenne azonnal bevethető oltás. Hacsak, a lámák nem nyújtanak segédkezet.

Lámákban az influenza elleni vakcina?

A New York Times számolt be róla először, hogy a láma antitestjével készült védőoltások sokkal hatékonyabban és sokkal szélesebb skálán mozgó vírustörzsekkel szembeni védelmet nyújtanak, mint az eddig ismert szerek. Az új vakcinát eddig egereken tesztelték, a fenti eredményekkel. Persze ez nem jelenti azt, hogy az embereken is kifogástalanul működne a dolog, de mindenképp előremozdítja a kutatásokat.

De, hogyan jön képbe a láma? Különböző állatok antitestjeit már számos betegség kezelése során bevetették. A teve antitestjeit a rákgyógyítás terén igyekeznek hasznosítani, míg a HIV ellen is voltak különböző állatokból származó antitestekkel próbálkozások.

Az influenza esetében a láma antitestje tűnik a leghatékonyabbnak, ugyanis az állatok számos variációjú antitesteket, kisméretű molekulákat termelnek, amelyek ezért sokkal jobban alkalmazhatók az eltérő molekulákkal történő egyesítés során.

A kutatók úgy nyerték ki az állat antitestjeit, hogy, különböző influenzavakcinákat adtak be nekik, ezt követően a lámák szervezete elkezdett antitesteket termelni, és ezeket nyerték ki az állatok véréből a szakemberek. Ezek között négy olyan molekulát fedeztek fel, amelyek több tucat vírustörzs ellen bevethetők lennének.

Az egyetlen kérdés azonban az, hogy mi történik akkor, ha az emberi szervezet betolakodóként tekint majd a lámától származó antitestekre, és megtámadja azokat? A kutatók jelenleg erre is keresik a választ.