Modern biomassza kazánházat építettek Rozsnyó Dél lakótelepén. Ez az első kazánház a városban, amely megújuló energiaforrást használ – faforgács égetésével állítja elő a szükséges hőt. A biomassza–kazánház építését 2012-ben kezdték, tavaly októberben végezték az első próbaüzemeltetést, az engedélyeztetési folyamat pedig március végén zárult le. A projekt beruházója a STEFE távhőszolgáltató, a beruházás összesen több mint 1,3 millió euróba került.

Napjainkban már a 35 százalékát teszi ki a növényiolaj-termelésnek és felhasználásnak az élelmiszerekben, kozmetikumokban, gyógyszerekben és kenőanyagokban és a gépjárműveket hajtó biodízelben is megtalálható pálmaolaj. A világ termelésének csaknem 90 százalékát Indonézia és Malajzia adja. A pálmaolaj legnagyobb fogyasztója is Indonézia, mintegy 10 millió tonnával, majd India, Kína, valamint az 5,8 millió tonnára igényt tartó Európai Unió következik.

A Kanári-szigetek legkisebb tagja, az El Hierro teljesen önellátó lesz energiában. Ez lesz a világ első szigete, amely képes ezt megoldani víz- és szélenergiából. Júniusban adnak át egy szélerőműtelepet, az öt turbina összesen 11,5 megawatt kibocsátásával több mint elegendő energiát ad a kicsiny szigetnek, amelynek alig tízezer állandó lakosa van. A környező szigetek is főleg megújuló energiát használnak, főleg napenergiát és szélenergiát. De El Hierro lesz az első sziget, amely tényleg képes lesz leszakadni a külvilágtól.

Eltelt az év első harmada, a napelem piac világszerte „dübörög”. De vajon mi várható idén és a közeljövőben a szakmai lapok és piacelemző cégek szerint: mekkora növekedés várható és milyen eloszlásban a napelemes piac szereplői számára. Ha a földrajzi elosztást nézzük, akkor folytatódtak a korábbi évek trendjei. A korábbi éllovas Európa elvesztette vezető helyét az új PV kiépítésekben, napjainkban már Ázsia számít az első számú napelem beruházónak. Míg 2011-ben Európában telepítették a világ napelemes rendszereinek 70%-át, tavaly ez az arány már csak 28% volt. Eközben az Ázsiában tavaly már a világ napelemeinek 57%-át telepítették, és az előrejelzések szerint a következő években is jelentős és folyamatos növekedés várható az ázsiai és óceáni régióban.

Egy új tanulmány eredményei alapján, a kukoricaszárból készült üzemanyag mégsem olyan környezetbarát, mint azt sokan remélték. Az Egyesült Államok szövetségi kormányának megbízásából kezdeményezett vizsgálat tanúsága szerint a kukorica hulladékából történő üzemanyaggyártás rövid távon, több üvegházhatású gázt szabadít fel, mint a benzin használata. Természetesen megszólalt az ellenoldal is, a bioüzemanyag-ipar képviselői szerint a tanulmány eredményei erősen túlzóak. Véleményük szerint azzal számoltak, hogy a gazdák a teljes szár- és levélmennyiséget eltávolítják a földekről, ami pedig sosem történik meg.