Az egyre népszerűbb tudatos táplálkozásnak köszönhetően, napról-napra egyre többen hirdetik magukat biokertészként. Ehhez azonban súlyos szabályoknak kell megfelelni. A biokertészet azonban nem csupán abból áll, hogy nem használunk vegyszereket, műtrágyát, vegyi alapú permetezőszert. Egy mini, biológián alapuló, egyensúlyi rendszert kell kialakítani, ami saját magát szabályozza. Emellett legalább ilyen fontos a locsoló víz minősége és a tápanyagok visszajuttatása is a talajba. A biokertészetet meg kell tervezni: mit, hová és mivel ültetünk. A biokertészet tanulható, ám nagyon fontos, ne akarjunk rögtön az egész kertből paradicsomi állapotokat kicsikarni.

Kilenc borvidék 30 biobora mérettetett meg a nyolcadik alkalommal megrendezett Országos Pusztai Bioborversenyen a Hortobágyon - közölte Kerekes Sándor, a verseny szóvivője az MTI-vel. A versenyen Szászi Endre 2012-es Szent György-hegyi Zeusa és a Pfneiszl Bio Birtok 2009-es Kékfrankosa kapta meg a csúcsbor címet. Mint írta, Kaló Imre borász, a szakmai bizottság elnöke szerint a bioborágazat erőteljes fejlődésnek indult, és egyre több termelő lát fantáziát a hazai fogyasztásnak mindössze néhány százalékát kitevő termékben. A fokozott érdeklődést jelezte, hogy Ausztriából és az Érmellékről is érkeztek bioborok, igaz az utóbbiak egyelőre versenyen kívül indultak.

Minden eddiginél több, 49 érmet, köztük 18 aranyat kaptak idén magyar borászatok az egyik legrangosabb nemzetközi borversenyen, a bordeaux-i Challenge du Vin-en. A borok olimpiájának is nevezett francia borversenyen idén a világ 34 országából 4180 bort bíráltak el, a legtöbb (2243) bort francia termelők nevezték. A magyar pincék 128 bormintát küldtek a megméretésre - tájékoztatta az MTI-t Sylvie le Palud, a verseny sajtóreferense. Az április 4-én és 5-én zajlott bírálat eredményét pénteken tették közzé a verseny honlapján, eszerint a magyar borokat 18 arany-, 18 ezüst- és 13 bronzéremmel díjazták. A legtöbb, öt aranyérmet a szekszárdi borvidék pincészetei nyerték el, négy aranyat kaptak az egri, hármat a Villány-siklósi, kettőt a tokajhegyaljai borvidék borászatai, és szintén a legcsillogóbb elismerésben részesült egy-egy Etyek-budai, pannonhalmai, somlói, balatonboglári borászat bora.

A spenótfőzeléket valaki vagy szereti és szinte minden héten megenné, vagy utálja és semmilyen formában sem bírja elfogyasztani. A spenót imádóknak viszont érdemes a kertben is termeszteni. A saját bio termesztésű spenót nem csak finom, de nagyon egészséges is, segíti az emésztést, így diétás és fogyókúrás étrendbe is beilleszthető. A spenót (Spinacia oleracea) az egynyári növények közé tartozik, ezen belül is a disznóparaj félékhez. Levelei sötétzöldek, gyökérzete erős. A termesztés során fontos hogy ne hagyjuk, hogy a tő virágzásnak induljon, mert akkor a spenót levelek nagyban veszítenek jellegzetes ízükből.

Új módszer segítségével növeli a termesztett csiperkegomba élelmiszer-biztonságát a Bio-Fungi Kft., a módszert 338 millió forintos költségvetésű kutatási projekt keretében fejlesztik ki – közölte Mutsy Árpád ügyvezető az MTI-vel. A projekt 232 millió forint támogatást nyert el az Új Széchenyi Terven keresztül. A fejlesztés kidolgozására a BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft.-vel alkotott konzorciumot a Bio-Fungi. A munka tavaly februárban kezdődött és 2015. június végéig tart.