Szerkesztőség
2014.05.16.
Egy friss tanulmányban bemutatták, hogy egyetlen hét „biodiéta” 90 százalékkal csökkenti a vizsgált növényvédő szerek szintjét a felnőtt szervezetben. A kutatás eredménye újabb bizonyítékkal támasztja alá, hogy a különösen problémás anyagok döntően az élelmiszereinkből jutnak testünkbe, a bio élelmiszerek azonban jóval kevesebb mérget tartalmaznak. A kutatás kimutatta, hogy a szerves foszforsavészter rovarirtó szerek bomlástermékének szintje 89%-kal alacsonyabb volt azok vizeletében, akik a vizsgálat egy hetében csak bio, azaz ökológiailag ellenőrzött gazdálkodásból származó élelmiszert kaptak, mint azokéban, akik hagyományos ételt fogyasztottak.
Szerkesztőség
2014.05.14.
Minél több fajta méh keresi fel a feketeáfonya-bokrokat, a növények annál több magvú és nagyobb szemű gyümölcsöket teremnek, és így hektáronként a gazdák is nagyobb össztömegű terményt takaríthatnak be – állapítja meg egy amerikai tanulmány. Észak-Karolinában a kutatók figyelme ezúttal azért fordult a feketeáfonya felé, mert esetében gazdaságilag fontos, mostanra már tudományosan jól feltérképezett és nem utolsó sorban rovarok által beporzott növényről beszélhetünk.
Szerkesztőség
2014.05.08.
Miközben az összes biobolt felmagasztalja az agavét, egy új tanulmányból kiderült, hogy az agavéból készült szirup nemhogy segít megszabadulni felesleges kilóktól és a cukor függőségtől, de kifejezetten káros, mert sokkal több koncentrált fruktózt tartalmaz, mint a szintén magas szőlőcukor tartalmú kukorica szirup. Úgy tűnik az egész agavé körüli felhajtás nem több egy újabb, rafinált marketing fogásnál. Az agavé szirup számos biotermékbe is bekerül, miközben kiderült, nem csak természetes anyagokat tartalmaz.
Szerkesztőség
2014.05.07.
„Az európai innovációs partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért” címmel szervez konferenciát 2014. május 6-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az EIP-AGRI célja, hogy felhívja a figyelmet az innováció lehetőségeire az agrárgazdaságban, s ezáltal a gazdák közvetlenül kaphassanak választ problémáikra a tudomány területéről. Az „Európa 2020 Stratégia” költségvetése 4,5 milliárd eurót határozott meg az élelmiszer-biztonság, a biogazdaság és a fenntartható mezőgazdaság terén való kutatás és fejlesztés céljaira.
Szerkesztőség
2014.05.05.
Az egyre népszerűbb tudatos táplálkozásnak köszönhetően, napról-napra egyre többen hirdetik magukat biokertészként. Ehhez azonban súlyos szabályoknak kell megfelelni. A biokertészet azonban nem csupán abból áll, hogy nem használunk vegyszereket, műtrágyát, vegyi alapú permetezőszert. Egy mini, biológián alapuló, egyensúlyi rendszert kell kialakítani, ami saját magát szabályozza. Emellett legalább ilyen fontos a locsoló víz minősége és a tápanyagok visszajuttatása is a talajba. A biokertészetet meg kell tervezni: mit, hová és mivel ültetünk. A biokertészet tanulható, ám nagyon fontos, ne akarjunk rögtön az egész kertből paradicsomi állapotokat kicsikarni.
Szerkesztőség
2014.04.29.
Noha egyre gyakrabban hallani arról, mennyi mindent kell tennünk az egészségünkért, az emberek erre egyáltalán nem figyelnek. Vagy azért mert egyszerűen nincs rá energiájuk, idejük, vagy pedig azért, mert egyáltalán nem érdekli őket a tudatos táplálkozás. Így hiába magyarázzuk nekik, hogy mitől egészségesebb a bioélelmiszer a hagyományosnál, nem különösebben érdekli őket. Fogyasztói társadalomban élünk, aminek kétség kívül megvannak a maga előnyei, azonban a pozitívumok mögött lényegesen több negatívum található, amelyeket nagyon sokan nem hajlandóak elfogadni, vagy csak egyszerűen meglátni.
Szerkesztőség
2014.04.18.
Kilenc borvidék 30 biobora mérettetett meg a nyolcadik alkalommal megrendezett Országos Pusztai Bioborversenyen a Hortobágyon - közölte Kerekes Sándor, a verseny szóvivője az MTI-vel. A versenyen Szászi Endre 2012-es Szent György-hegyi Zeusa és a Pfneiszl Bio Birtok 2009-es Kékfrankosa kapta meg a csúcsbor címet. Mint írta, Kaló Imre borász, a szakmai bizottság elnöke szerint a bioborágazat erőteljes fejlődésnek indult, és egyre több termelő lát fantáziát a hazai fogyasztásnak mindössze néhány százalékát kitevő termékben. A fokozott érdeklődést jelezte, hogy Ausztriából és az Érmellékről is érkeztek bioborok, igaz az utóbbiak egyelőre versenyen kívül indultak.
Szerkesztőség
2014.04.16.
Évente több tíz kiló citrom terem egy kaposvári családi ház kertjében. Szinte roskadoznak a fák a gyümölcsöktől, a tulajdonos idén egy fél kilós példányt is szüretelhetett. És ami igazán elismerésre méltó, a gyümölcsök igazi bio citromok, hiszen a permetezést még hírből sem ismerik a fák. Bármilyen hihetetlen, a csaknem fél kilós citrom egy kaposvári kertben termett. Baksa Sándor csaknem 20 éve foglalkozik citromfák nevelésével. Azt mondja, mindennek a titka a tápoldat, az öntözés, a fény és a megfelelő hőmérséklet. A kiváló szakember a somogytv.hu-nak elmondta, nem sörrel mosogatja, hanem tápoldatozza a citromjait, ennek hatására lesznek olyan szépek. Véleménye szerint a termőre fordulás az olyan 2-3 év, mire tényleg valóban termőre fordul a növekedéstől függően.
Szerkesztőség
2014.04.14.
Minden eddiginél több, 49 érmet, köztük 18 aranyat kaptak idén magyar borászatok az egyik legrangosabb nemzetközi borversenyen, a bordeaux-i Challenge du Vin-en. A borok olimpiájának is nevezett francia borversenyen idén a világ 34 országából 4180 bort bíráltak el, a legtöbb (2243) bort francia termelők nevezték. A magyar pincék 128 bormintát küldtek a megméretésre - tájékoztatta az MTI-t Sylvie le Palud, a verseny sajtóreferense. Az április 4-én és 5-én zajlott bírálat eredményét pénteken tették közzé a verseny honlapján, eszerint a magyar borokat 18 arany-, 18 ezüst- és 13 bronzéremmel díjazták. A legtöbb, öt aranyérmet a szekszárdi borvidék pincészetei nyerték el, négy aranyat kaptak az egri, hármat a Villány-siklósi, kettőt a tokajhegyaljai borvidék borászatai, és szintén a legcsillogóbb elismerésben részesült egy-egy Etyek-budai, pannonhalmai, somlói, balatonboglári borászat bora.
Szerkesztőség
2014.04.08.
Bármilyen hihetetlennek is tűnik, pár évszázaddal korábban őseink a legmegbízhatóbb, klasszikus biogazdálkodást folytattak. Mivel vegyszereket még nem ismertek, a talaj termékenységét vetésforgóval, pillangós növényekkel, trágyázással tartották fenn. A kémiai növényvédelem is kezdetleges volt (bordói keveréket, ként használtak, esetleg mésszel lefestették a gyümölcsfák kérgét). Az első világháború után felszabadult termelési kapacitásokat használták fel a mezőgazdaság megújítására, azaz a termelékenység műtrágyázással történő növelésére, illetve a harci gázokat a rovarkártevők és gombabetegségek elleni védekezésre. Ugyanakkor már ekkor voltak olyanok, akik felhívták a figyelmet arra, hogy gazdálkodni a természeti folyamatok tiszteletben tartásával kell, különben a minket körülvevő élővilág sérül.
Szerkesztőség
2014.03.03.
A spenótfőzeléket valaki vagy szereti és szinte minden héten megenné, vagy utálja és semmilyen formában sem bírja elfogyasztani. A spenót imádóknak viszont érdemes a kertben is termeszteni. A saját bio termesztésű spenót nem csak finom, de nagyon egészséges is, segíti az emésztést, így diétás és fogyókúrás étrendbe is beilleszthető. A spenót (Spinacia oleracea) az egynyári növények közé tartozik, ezen belül is a disznóparaj félékhez. Levelei sötétzöldek, gyökérzete erős. A termesztés során fontos hogy ne hagyjuk, hogy a tő virágzásnak induljon, mert akkor a spenót levelek nagyban veszítenek jellegzetes ízükből.
Szerkesztőség
2014.02.27.
A magyar biosör volt az egyik meghatározó, látogatókat csalogató termék a 21 kiállítót felvonultató magyar közösségi standon a február közepén nyílt nürnbergi Biofach organikus élelmiszeripari és kozmetikai vásáron. A huszonötödik alkalommal megrendezett nemzetközi eseményen 80 ország 2235 kiállítója közül 9 főzde jelent meg biosörökkel, de a kóstolók egybehangzó véleménye szerint az Alakor ezek közül is kiemelkedett. Nagyon gyorsan elterjedt a magyar biosör híre, kóstolásának lehetősége a 25. Biofach látogatói között.